nyuszisz blogja

Most olvasom

Friss topikok

Archívum

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Olvasók:

Honnan?

free counters

Számláló

Kalandos pápaválasztás

2009.10.03. 21:22 nyuszisz

Angyalok és démonok (Angels & Demons)

 

Dan Browntól nem olvastam semmit, nagyjából az az elképzelésem róla, hogy a krimit és az (áltudományos) történelmi regényt öntötte ponyvába és népszerű.

Filmben persze megnéztük a Da Vinci-kódot, de nem az én ötletem volt és tudtam, hogy az Angyalok és démonok körülbelül ugyanolyan lesz. És így lett.

Szerintem az író receptre dolgozik. A katolikus egyház a Joli-Jokere, ezzel nem lehet melléfogni, rengeteg rejtély van benne, meg ármánykodás, ami bejön a népnek, mert alapjában véve mindenki kíváncsi, sőt valamennyi kulturális igény is lapul a dobozban, s ez is szorosan kapcsolható az egyházhoz. A krimi meg talán azért van benne, hogy alapos pilléreken nyugodjék a történet.

A Vatikánban még nem jártam, egy-két év múlva terveztem megnézni, csak mert egy ismerősöm hívta fel rá a figyelmem. Szinte semmit nem tudok a katolikusokról. A film alapján tényleg érdekes hely, rengeteg templom van és szobor meg angyalszobor, a templomok alatt meg töménytelen mennyiségű emberi koponya, akárcsak a majáknál az emberáldozatok maradványai. Szóval bizarr. Ráadásul az egyház biológiai meg fizikai kutatást is végez az antianyagnak nevezett dologról, mely nagyjából ugyanaz, mint a teremtés lényege. Legalábbis a filmben, amúgy fogalmam sincs, mindez mennyire valóságos, mármint maga kutatás. Inkább történelmi kutatást tudok elképzelni az egyházról. Kedvencem volt a majdnem légmentesen zárt könyvtár is, ilyen helyen talán még Indy sem járt.

De térjünk vissza filmhez, vagyis a színészekhez, most a történetet kihagyom, szerintem elég sokan látták már és kivételesen nem is akarok spoilerezni. Tom Hanks ugyanabban a szerepben van, mint a Da Vinci-kódban. Szerintem ez egy igen hálátlan szerep, mondhatni nevetséges. Olyan színészi teljesítményt igényel, mint az Indiana Jones, okosan kell nézni, merően bizonyos pontokat és hipp-hopp máris egy titkos átjáró, egy jel, vagy kulcs fedezhető fel másodperceken belül, ami ebben az esetben nem sok, hiszem alig néhány óra választ el minket a Vatikán pusztulásáig. A másik húzóerő Ewan McGregor, akit jellemzően mindenki a Trainspotting, vagy a Star Wars kapcsán ismert meg, nagyon kedvelem. Talán szokatlannak tűnik, hogy most papként látjuk viszont, de ne feledkezzünk meg róla, hogy ő alakította Julien Sorelt a Vörös és feketében, melynek jóindulattal mai megfelelője lehetne a Camerlengo karaktere, még el is mosolyogtam, mikor mesélte, hogy katona is volt. Bátran állíthatjuk tehát, hogy ez egy utalás Stenhalra. Node ettől még senki sem lesz klasszikus.

A mű természetesen egy szórakoztató kalandfilm. Tulajdonképpen a történet nem is annyira izgalmas, úgy éreztem, azért gyorsították fel ennyire az eseményeket, hogy ne legyen időnk unatkozni. A recept szerint a végére jár egy csavar is, de szerintem nem sokaknak fog leesni az álla. Továbbá a végső konklúzió, ami persze személyenként változó lehet, a hazugságba való beletörődés, vagy a szépítés az egyházi szervezeten és politikán belül, mintha csak azt akarná sugallni, hogy ez egy szükséges valami és lám még a főhős professzor is aláveti magát ennek a magasabb "igazságnak" - nos, ez bemagyarázás nem volt szimpatikus.

 

 

7 komment

Címkék: film

*/ /* var pageTracker = _gat._getTracker("UA-6468629-2"); pageTracker._initData(); pageTracker._trackPageview(); /* */
süti beállítások módosítása