Nagyon komoly hétvége :)
Az érdeklődésre való tekintettel itt írok, így mindenki elolvashatja a hétvégi élményeimet.
Azt hiszem a mücheniek már régóta rájöttek arra, hogy a fesztiválhoz nem feltétlenül szükséges a világ legismertebb zenekarait meghívni, éppen elegendő két dolog: a sör és jó hangulat. (Ez nem hagyományos, hanem arősebb és finomabb, amúgy nem szeretem a sört). Nekik sikerült ugyanis évente átlagosan hatmillió embert csábítani városukba.
A fesztivál területén többféle sátor van és hatalmas tömeg. Míg Szex és New York-ban sem volt egyszerű bejutni egy-egy menő szórakozóhelyre, itt egyenesen lehetetlen. Óriási tömeg van a sátrak bejáratai előtt, és gyakorlatilag minden oldalról tolnak, úgy állunk ott mint a szardíniák, közben ide-oda hullámzunk, ahogy a tömeg tolong. Én nem csak hogy mozdulni nem tudtam, de nem is láttam, az egyik oldalról a szememe tolták a kalapomat, míg a másik oldalról két srác próbálta kiszabadítani a szemem, de nem volt eredménye. (A kalap viselete valahogy hihetetlenül fontos az este folyamán :) Na aztán végül bejutottunk. Onnantól már lehet sört szerezni.
Ez egyébként egy fiús fesztivál, a lányok főleg németek, bajor népviseletben, arányaiban kevesen vannak. Rengeteg olasz srác van, nem beszélnek nyelveket, de ez egy percig sem jelent problémát, ők attól még nyomják a szöveget olaszul, nagyon közvetlenek, kedvesek és ez viccesek. Nem két három puszit adnak, hanem rengeteget, nem akarják abbahagyni a puszilkodást. A németek ugyanilyenek.
Ennek a sapinak óriási szükségét éreztem :)
Még megismerkedtünk két texaszival is, és volt néhány magyar túrista is. A bulira jellemző hogy mindenki az asztalon táncol, és szinte percenként koccint. Szóval csak iszunk és járunk a mosdóba. Nem egyszerű oda sem eljutni, mert útközben gyakran megállítanak, többen lefotóznak, megpuszilnak, vagy csak integetnek meg ilyenek. A hangulat felejthetetlen, jól éreztem magam.